2011. december 23., péntek

Márk Miklós

Ünnep előtt, ünnep után

Mögöttem évek, mint
virágok, számolatlan,
szivárványt festettem
magamnak, halkan,
gondolatban…
Írtam verseket, rosszat is,
meg biztatót, talán kedveset,
estére altatót, igazat,
szívdobbantót, csak Neked.
S most mosolygom Benned
tengernyi szirmok között,
ünnep előtt- egyedül,
ünnep után- szíved mögött.

Tarts óvatosan a föld felett,
míg vigyázom színeid.