-részlet-
Majd ha havas széllel ébreszt a reggel,
megfáznak ingükben a fák,
a madársereg már nem fészkel,
kihalt, üres lesz a világ.
Majd ha befagy a lelkek udvara,
...
mondd, mi lesz a földdel, emberrel,
ha nem lesz többé menedéke.
Majd ha havas széllel temet egy hajnal,
lefekszem egy nyárfa tövébe,
elmondom, milyen ott az ének,
ahol már nincs többé félelem.
