2010. január 1., péntek

Bihary József

Mindent és semmit

ahogy a tengernek színeket ád az ég,
ahogy szomjad oltja csörgedező patak,
ahogy neszező lomb álmot sző pilládra,
ahogy a friss széna illatába fogad,
ahogy a vadvirág nektárt ad a méhnek,
ahogy sűrű erdő zúgását a szélnek,
ahogy vigaszt adott a kietlen pusztában,
magányos lovasnak betyárcsárda fénye,
ahogy a jó anya megszidja a fiát,
ahogy a józanész békét a világnak,
úgy szeretek adni,
mert a fekete ég, ha az éj holdtalan,
morajló tengerek ringató ölében,
leli meg elveszett tündöklő csillagát.