Jelöletlen lapokkal
játszottam végig
minden játszmát,
- nem csaltam -
sokszor vesztettem,
nem loptam meg
soha, senki álmát.
üres zsebbel kószáltam
sokszor az éjben,
- lassan mentem -
nem néztem hátra,
nem volt mért félnem.
ha néha nyertem,
- forgandó a szerencse -
volt sok barát a jóban,
kincseim mindig
számolatlan szórtam.
a nagy csatáknak
- ilyen a sorsom -
máig nincs vége,
hazárdjáték az életem
és egyre több a vesztesége.
léptem lassúbb talán,
más nem változott,
hitem a játékban örök:
vállalnom kell a kockázatot!
