Te megtalálsz, én megtalállak,
de szív-dobogva elfutunk,
bűntudat-marta vágyainkkal
egymáshoz érni nem tudunk.
Gyötrő hiánytól újra űzve
keressük egymást szüntelen,
arcunkon riadt kis mosollyal,
bűnökben égve: bűntelen.
Ha ernyedten búcsút int a kéz,
messzire tudom, nem jutunk,
te megtalálsz, én megtalállak:
de mindig, mindig búcsúzunk.
