Ha erre jár az
Isten, leültetem üldöző óráim
Birodalmába, s megtanulom
Ajkáról ragozni a becses időt,
Benne a számok nagyságát,
És mint néma: tanulom
Isten hangját. Aztán ha
Menne, útja volnék,
Szememben ott az ég
S az Isten
Velem lakna.
De jön az ár, egy új
Század tavasza, s ellopják
- míg az árra várva,
mélybe esem - kenyerem.
Még szuszog bennem az
Ellenállás szentsége, de
Nem aratok idegen földeken.
Halálom: ellenállás.
Ha áll a béke,
Rám borul az éj ölében
A csendes Isten, szépen.
