2012. február 6., hétfő

Szabolcsi Zsóka

Talán te is tudod, Kedves,
mit jelent nekem az este,
mikor a hold és csillagok
zenéje harsan ott messze.
Örök ritmusú csillagtánc,
ölelkező harmónia,
hajnalba omló éjszaka
hull pókfonál húrjaira.
S csillagok alatt egymásba
kapaszkodik a két kezünk,
s felröppenő dallamok közt
örök időkre szeretünk.