2011. július 13., szerda

Vozárik Lajos

A vers

A vershez ketten kellünk:
te meg én -
s hogy szívből jöjjön
és szívvel olvass,
így lehet majd költemény.

A vershez ketten kellünk:
te meg én -
úgy írjam, mint senki még
és te érezd, hogy
sorok mögött sorsom ég.

Ha mindez nincs meg,
nem lesz más csak közlemény.