A vershez ketten kellünk:
te meg én -
s hogy szívből jöjjön
és szívvel olvass,
így lehet majd költemény.
A vershez ketten kellünk:
te meg én -
úgy írjam, mint senki még
és te érezd, hogy
sorok mögött sorsom ég.
Ha mindez nincs meg,
nem lesz más csak közlemény.
