Néhány apró kis mosoly,
ma már csak erre futja:
A kacagás hol gyöngyözik,
áruld el hát, ki tudja?
Mondd, csak mondd, mi lett velünk,
s mi lesz, ha nemsokára
már nem rímelnek mondatok
a vágyak verssorára?
Nem talál többé a szó
a kettőnk ritmusára,
s mit nem mondtunk ki, ott marad
majd, vers nélkül bezárva.
Minden, ami versbe nő,
a szívhez van kikötve,
és minden-minden vers Te vagy:
Most és mindörökre...
