2011. május 8., vasárnap

Nemeskéri-Orbán István


Gesztenyevirágzás


(Hallgatom a zenét,
Széljárta ágai szavát,
Gesztenyefák morajló,
Zöld-fehér sóhaját.)


Fehér virágkehely, sűrű zöld vadon,
Alatta járok, e virágözönt bámulom,
Bámulom az évente megújuló csodát,
Gesztenyefák, szerelmet rejtő gesztenyefák.

Számolnám szirmonként, de nem lehet,
Számolom az elmúlt görnyesztő éveket,
Számba veszem, hogy virágát látom-e még,
Gesztenyefák, emlékeim őrző gesztenyék.

Nézem, hogy bomlik szűzies virágba a világ,
Nézem, hogy nyílik a gesztenyevirág,
Nézem a tavaszt, a fák alatt játszók hadát,
Gesztenyefák, jövőt óvó gesztenyefák.

Szemlélem a tüskés fürtöket cipelő ágát,
Vadgesztenyék szépséges, árnyat nyújtó sátrát,
A sétámban andalító hószín virágú gesztenyét,
Gesztenyefák, fölém boruló gesztenyék.