2011. március 8., kedd

Gyurkovics Tibor

Vers

Olyan ez, mintha nem is volna,
ahogy a levegőhöz ér
üvegkarjaival a szél
s erre az erdő meghajolna.

Az erő észrevehetetlen
futkározása ez a gót
katedrálisok ablakában,
hol eddig minden néma volt.

Szobában ülsz s mint hű kutyák
lábadhoz ülnek az esték
s kilátszik a betűkön át
az áruló tökéletesség.