Hull a hó, szakad a
tetőkre, vállamra,
süppedő szívemre,
szótalan szavamra.
Honnan a mennynek e
régóta holtnak hitt
millió szárnyaló
hótiszta angyala?
Sebesen suhanó
szárnyakat hallani!
Őrölni nem győzik
a pokol malmai -
Ezer ha hóvá hull,
ezeregy megmarad
szívem és szavamat
emelő angyalnak.