2011. január 11., kedd

Ritoók János

Gyöngyhalász-szonett

Állunk a homokpart-szegélyen,
s figyelve a hullámokat,
hajdani vágyunk felriad:
a víz alá lebukni mélyen

és bátorítani - ne féljen
a tétovázó gondolat,
mert cápák közt is megmarad,
ki bízik a nagy szenvedélyben.

Leérünk. Atmoszférák súlya
vállunkat nyomva meg nem ingat.
Minket csupán egy cél vezet:

a sziklák között mindig újra
kutatni kagyló-titkainkat -
a felhozható verseket.