2010. október 17., vasárnap

Fövényi Sándor

Esténként

Este, mikor itthon minden fény elül
A magányom titkon hozzád menekül.
Oson.
Tudja, hogy lopni megy,
nesztelenül.
Nem csap zajt.
Nem akar bajt,
Csak szerelmet, esztelenül.

Később, mikor visszatér hozzám,
tépve, elesve:
Mi újra összebújunk, tovább keresve.