2010. június 29., kedd

Tornay András

most már nem nehéz rád bízni magam
most már csak te vigyázhatsz rám
most csak a te türelmed tud rám várni
most csak te vagy ki megért
most már átadom a gondolataim – én nem jól bánok velük
most már örülök ha kijavít gyöngéd érintésed
most olyan könnyű eltévedni nélküled
most olyan zúzmarába öltöztetett fagyot jelent hiányod
most annyira nehéz az út
most annyira kapaszkodom ígéreteidbe
most nagyon árvának és gyengének látom magam
most nagyon gondoskodsz rólam és megerisítesz
most szeretnék az öledbe burkolózva melegséget könyörögni
most szeretném ha átforrósítana érintésed
most egyszerűen meg akarom szüntetni azt ami nem te vagy
most egyszerűen vonj magadhoz
most
kimondhatatlanul szükségem van rád

most