2010. június 30., szerda

Kovács Erika

én...

nem is tudom hogyan.
És hogy miért
azt meg végképp nem értem,
(bár sejtem)
de hogy el fordult tőlem délután a Nap
azt éreztem,
miközben várakoztam rád
valahol a Világ mögött

görnyedve
(mert olyan kicsi ez a test nekem)

hátha láthatatlanná tehetem azt a valamit

azt a sok érzést

amit sosem mondok ki...