Kiszállt a tengerre most minden sirály
A szél leheletével szárnyuk alatt,
Már tudják a halászok, kire mi vár,
S látják a vízen a madár árnyakat.
Mert a sirályban ott a halász lelke,
Mi hal volt egykor, s most keresi a zsákmányt.
Mindjük örök tengeri útra kelne,
Bár sokszor a mélyben a halált látják.
A sirály, a tenger, a vitorla
Jó barátok, tudnak egymásra várni.
Együtt indulnak mindig jóban, rosszban,
Soha el nem válnak, történjék bármi.
Dabi István fordítása
