2010. április 13., kedd

Tornay András

A költészet napja után

Felfelé csoszogok a mozgólépcsőn
Szemben lefelé fények csillámlanak a hideg recéken
Hajnalfolyamok szurkálnak
Déli pihenők emléke szelíden megmosolyogtat
Szürkületi füstcsóvák simogatnak
Esti záporok áztatnak át csodával
Mennyire el van rejtve a remény
Mennyire nagyszerű mégis leleplezni