2010. március 6., szombat

Seres László

Napjaim

Napjaim mind-mind földhöz ragadt álmok
Növelik egyre éveim hadát
Minden MÁRA,-csupán,-HOLNAPOT várok
S minden HOLNAPRA a HOLNAPUTÁN-t

Miért vonz a MA rejtélyes varázsa
Miért kutatom titkát legbelül
Ha napjaimnak nincs már maradása
Ahogy megjön, úgy el is menekül

Régen nem számolgattam az éveket
Ma fukarrá tesz már gyérülő sorsom
Hogy tengődjek egy fél-életnyi torzson

Mert haladni az úton nagyon nehéz
Ha közben az ember visszafele néz
Észre sem veszi, mikor megérkezett