2010. február 13., szombat

N. Horváth Péter

Csapda

Van-e ablaka, amin ha kinéz,
a látvány engem simogat körül?
S ahogy fölméri, lassan kiderül;
rám gondolnia nem olyan nehéz.

Látja-e, vagy csak nézi a tájat,
ami mögött már rég ott lapulok,
- fecskének háló, nyúlnak a hurok -,
vagy sejtés vagyok, mely mindent áthat?

Elfogadná-e a csapdát értem,
hogy elfogjam és szabaddá tegyem?
- Nem szabadulhat tőlem, csak velem,
hisz elengedném időben, érzem.