2010. január 18., hétfő

Szeitz János

Izzott a nyár
-részlet-

A boldog percet kivárta életem.
Felejteni Őt, ha lennének is még
Csodára váró reményes éveim,
Megcsalva magam, Ellene vétenék.

Amíg éltemben megtart kimért időm,
...
Lelkem kelyhében megőrzöm őt.