Lászlóffy Aladár

Átváltozás

Magamra hagy minden este a nap.
Gondolataim ha ébren tartanak.
Tovább sütnek, mint szeles sugarak.
Sötétben zúgó fasor a harag.
Éjjel is látó baglyok a vonalak.
Itt futnak nappal az idegek alatt.
Szüntelen égő lángjukban tartanak.
Míg egyszer a hajamon, fehéren,
megpillantalak.