(Anyámnak)
Néha álmomban
ha emlékek nem bántanak,
anyám hasában ringatózom
kettesben az öröklétben.
Messziről jöttem talán
hét tengeren át
ezért fáradtam el
ilyen korán:
húszegynéhány évesen.
Elképzeltem magunk együtt
ringó csípődben lakni de jó volt
mennykőtől, villámtól
amíg ő óvott.
És tudtad te is
acélt hordasz,
s ha megszülöd benne valami
meghasad
éjszakáid azóta világosak
És havazik álmodban
fiad, ha néha vétkezik:
tudja, megbocsátani csak te tudod
gyönyörű szép vétkeit.
