Az ünnep lényege
a hétköznapokban van.
Csak hétköznapjaimmal,
csak hétköznapjaimmal tudok
ünnepelni -
így szól az ország -,
hétköznapokból állnak össze ünnepeim,
s ezek az igazi ünnepek.
A kohó, az íróasztal,
a bánya, a rajztábla, az ecset
- és mindenütt és mindenekelőtt:
az ember
így ünnepel, így
ünnepelünk fiatalon,
harminckét évesen,
s mégis mennyi súlyos
esztendővel hátunk mögött!
az ünnep súlya ez -
érzitek?
Vigyétek világgá a hírt:
súlyos ünnepeinkét.
Súlyosak, mert
ünnepi hétköznapjaink
terhével viselősek.
Így kell ünnepelnünk.
