Szikrázó nap a szikrázó havon
jég-forróság jég-izzás
jég-forróság jég-izzás Megviselt
szívemre bíróként mered a kert:
e kés-él-fényt már nem vállalhatom
Szép a törvény a vesztes homlokára
jobb mégis a kímélet félhomálya.
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."