illatos tűzben hempereg
Két illegő eleven láng tánca maga a csoda.
Két szerelmes egyetlen illatos tűzben hempereg.
Semmit se vélnek hamuról, véges földi világról,
önmagukról. Róluk se többet a boldog emberek.
A szerelmesek egymásról gyújtott gyertyák.
Az egyik lángja a másiknak is élet.
Ó, ha ellobban az egyik földi kanócként,
perc múltán a társ is semmivé lett.
De még állnak egymásért rebbenetlen az égő levegőben,
imára összeborított két-két tenyér tisztája képpen.
Ők azok, akik barlangi csöndben is szólalni mernek.
Az Isten mosollyal, A Szűz illeti őket óceáni kékkel.
