2012. június 6., szerda

Zsiga Lajos

Akkor íve volt a napnak...
-részlet-
...
a lemenő nap
őrizte a csendet
némák voltak a fűzfák
...
akkor íve volt a napnak
reggel szólt a kakas
este pedig a kis harang
délbe ebédeltünk
mert hívott a hang
anyám kiáltotta világgá
hogy dél van

magamban őrzöm
az idő préselt pillanatát
lenyomatát a múltnak
lelkem bársonyos falán
apró kis gyöngyszemek
az életem asztalán
kincseim e koldus világban
emlékeim tesznek gazdaggá
mert volt egy jobb világ
mikor a szeretet ölelt
s a gyermeki szabadság