2012. április 22., vasárnap

Szabolcsi Zsóka

Hiányzol nagyon,
édes kötözködés,
fájó örömök,
könnyes nevetés,
ébredő csodák,
...
Sírva örülnék
minden szavadnak,
s árnyat ölelve
könnyek fakadnak.
...
Lehetetlenre szomjazom.