2012. április 6., péntek

Sulyok Vince

Odaszótlanodás

Itt kezdődik az ablakomnál
az erdő és az éjszaka.
Beáramlik a hulló harmat
tavaszelői mély szaga.

Az erdőn és az éjszakán túl
az ébencsendű hegynyereg.
Felette Isten foszforeszkál,
de szólni Hozzá nem merek.

Csak nézzük egymást este óta,
de már nem olyan hidegen.
Zöldlángú távoli hívását
felfogja rángó idegem.

Nagyon kell — s Hozzá szótlanodtam...
Foszforos fénye rámpereg.
Galaktikák közt rámfigyel már,
de én még szólni nem merek.