2012. április 29., vasárnap

Egyed Emese

Üzenem

Széltében sem haragszom,
hosszában sem bántalak,
fára, falra kerítésre
felfirkantalak.

Álmomban civódhatnám,
ébren búm riogatnám:
érthetetlen magyar nyelvem
hangoztatnám.

Ki firtatja csöndedet,
kovászolja kenyered,
sátorforma messzeségben
ki lakik veled?

Fordult nappal, csavargó,
hamis holddal, fellegek
félárbocán az idő,
kételyek évszaka jő,

megnevezlek, idézlek,
megváltozunk, szertefoszlunk,
míg elérlek.