2012. április 22., vasárnap

B. Szabó Károly

Ha

Ha majd elmegyek,
őrizd, ami voltam.
A köveket,
amikben elbotoltam.
A fényeket,
mik sajogtak, miket hittem.
És ne félj majd,
a kínokat magammal vittem.
Mindent, ami fájt.
Éhes éjjeleket,
keserves homályt.
S itt hagyom a szépet.
Amit vágytam,
ami éget.
Ha majd elmegyek,
őrizd, ki szerettem volna lenni.
Őrizd,
hogy ne féljek elmenni.