Álmaink meghaltak.
Ölelésemlékek kísértenek.
Néhány ködös „lehet” és „talán”.
Mozaik-képeslapok.
Hervadt dallamokat szüretel az idő.
Szakadt gyöngysorként peregnek semmibe szavaim.
Nincs válasz.
Fáj dalom.
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."