2011. augusztus 16., kedd

Gergely Nándor

Érted

újrakezdeni...
csonkok közé rogyni újra
ahogy serceg a papír
a tollam alatt:
újrakezdeni
keresni, keserűn
s a lélek pohara
üresen marad
szavakat vágni kőbe
vérbe, élni
keserves dolog

(nem vagyok költő, de
holnapig kicsit én is
elpusztulok)

újrakezdeni...
hinni, érted
hogy lesz fény
lesz fel-felcsillanó
remény
...s lesz értelme
hogyha elégek
támadjatok föl
porból, ködből
csöndből
vérrel íródott szavak
a falakat
magamba zártan
elpusztítom
vagy elpusztítanak

újrakezdeni...
szólni mást
járni halálraítélten
kéz inal
szavak szorongnak
s az isten csak nevet
odafent az égben;
érted maradni csendben
véráztatta
fehér papírok felett
sírhalmokra dőlni
keresztben
s visszahozni mind
ami elveszett

...újrakezdeni
meghalni
feltámadni érted
meglelni a szót
a békét, és a miértet
visszakapni
az elveszett időt
hitet vetni újra
korcs szavakba
állni kudarcom színe előtt
semmit, semmit sem
tagadva

...s újrakezdeni
eldobott homályban
könny-rovás, könny-alak:
föláldoznék
annyit azért
hogy megtarthassalak
és újra... szólni mégis
sikolt a papíron
a toll;
talán
ember leszek én is
zokogó csöndem kivirul

írni, hinni, ha kell
a földre dőlni végleg

érted
újrakezdeni

...ezerszer, míg élek