2011. június 12., vasárnap

Jász Attila

Az emlékezet szertartásai

az emlékezet finom pora száll, s még nem tudom pontosan,
miközben belepi a régi tárgyakat (vagy inkább vágyakat
kellene írnom?) hogy a hasznos vagy a használhatatlan

dolgokon ül-e majd tovább

már régóta nem akarok megérkezni sehová sem, hogy aztán
újra indulnom kelljen (csak a vonatablak folyton változó
képeiben tükröződve szeretnék végre felszívódni az ismerős

vagy akár az ismeretlen tájban)