Legjobb talán embertelen
és szelídarcú tájban
időtlenül ballagni menni
a szétporló sugárban —
Rajongani szép fák között
komolyvizű tavaknál
mert nincs derűsebb nyugtatóbb
a fölfénylő szavaknál —
Elhagyott kedves utakon
tűnődni így napestig
a béke ez elnyugvó zöld vizekre
tétova fények mosolyomat festik
