A vidék gerincein
emelkedik magasba
a fák halálon túli élete.
Gerenda gerendához simul,
mint a soros szerzetes
ujjai - fonódnak össze.
Majd méltósággal mondjuk:
biztos tető.
És az utak vezetnek minket egyenesen
- haza.
Dabi István fordítása
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."