2011. január 23., vasárnap

Al-saig Emília

Kotta nélkül

...néha úgy érzem, megloptalak,
valahányszor előhárfáztam belőled
egy-egy sóhajt...de úgy szerettelek hallani!

ujjaim kotta nélkül tanulták meg
a legszebb dallamot rajtad lejátszani,
s most fösvénymód
próbálom pórusaimba menteni
a bőrödből, torkodból felívelő,
szinte folyékony tökélyt...

...talán, hogy e mérhetetlen
nagy csönd idején is
maradjon bennem valami (sz)ép...