2010. augusztus 9., hétfő

Vékony Andor

Féltékeny vagyok

Féltékeny vagyok a Szélre,
amikor fúj és csókol Téged.
Féltékeny vagyok a Napra,
hogy ragyog, s hajad simogatja.
Féltékeny vagyok a Holdra,
hogy körbefonja álmaid egét.
Féltékeny vagyok az Éjre,
mikor lágyan betakar Téged.
Féltékeny vagyok..., s mégis:
A Szélben én csókollak Téged,
a Nap sugarában kezem
lágy simogatását érzed;
Majd az ezüst Holddal álmokból
álmaink mélyére lépek,
s az Éj fekete köpenyével
én ölellek körbe Téged