2010. június 17., csütörtök

Török József

Könyörgés a fákhoz

A szélre vágyó fákban lágy akkordok szólnak,
s én, a félig zenész, félig verselő, bűvölten hallgatom,
hegedűk, gitárok szélfátyol zenéjét,
s levelek hűvösét hordozom arcomon.

Veletek pendülök, hangszerfák, ma én is!
Kezem kérgeteken simít bársony mohát,
hozzátok hajolva észak csöndjét érzem,
és a sok szép tavasz - gyöngyvirág lábnyomát.

Üres kézzel jöttem, látjátok testvérek,
ti, kik rendet álltok, lándzsás óriások,
köztetek elhagynak gondok, kétkedések:
hát adjatok új erőt léthez, elmúláshoz!