2010. június 29., kedd

Tornay András

Kérlek szakíts fel megkövesedett önmagamból
mindig csak rád akarok csodálkozni
érted akarok próbálkozni
hozzád akarok imádkozni
téged akarlak érinteni

Beletekinteni szerető karjaidba
Beletemetkezni távoli közelségedbe

Olvassz fel, kérlek!


Olvassz fel, kérlek!

Szereteted melegével taszíts el hibáimtól!

Hazudnak a pillanatok nélküled
Hazudnak a kézszorítások, melyekből hiányzol
…de én nem akarok nélküled
nem is tudok nélküled
még könyörögni sem