2010. június 13., vasárnap

László Noémi



A földön égő, termékeny teher,
hajnal és alkony könnyű násza ez.
Tökéletlennek megbontatlanul
méhében szunnyadó tökéletes.

Az anyag végső megnyugvást keres.
Köznapi zajban ekképp alakul
a titok, melyből vérünk eredez,
a csend, amely mindenre megfelel.