2010. június 25., péntek

Csontos Sándor

Megadtad

Fent jártam a Kálvárián,
fájó szívvel, bánatos szemekkel.
Leborultam előtted, sebzett lábad
néma ajkammal megcsókoltam.
Város zaja alant nem zavart, nagy
volt bennem az áhítat.
Hozzád jöttem, uram, nem kérek
mást, csak a szerelmet. Add meg
nekem, add meg nekem őt.
Ígérted, a jó elnyeri a jutalmat,
nézek rád, és már tudom, megadtad.