Reviczky Krisztina

A kezed

A kezed érzem arcomon.
Óvsz, mint gyöngyét
a kagyló. Ívelten
rám borulsz.
S hozzád kapcsolódom,
mint szárnyhoz a bogár,
országhoz a határ.
A kezed érzem arcomon.
Párna helyett
is ott vagy, s ha ébredek,
tovább mintázzuk
egymáson az életet.