2010. január 12., kedd

Ferenczy Klára

Metamorfózis

Jöttem a Semmiből,
létem a Nemvolt
múltját hordja.
Emberruhám
lassacskán kinövöm.
Éveimmel a teher alatt
görnyed a hát, ahogy
cipelem ősi terhem,
aztán egy lépés…
nincs tovább

Vissza a Semmibe,
ahonnan jöttem.
Milyen egyszerű a képlet,
a baj csak az, hogy
közben élek.
Nem értem,
minek e földi vágy?
Ha lehetne, inkább
kihagynám ezt a
hús- és lélekszaggató
komédiát.