Csontunkban, vérünkben
szívünkben lelkünkben,
örökkön készen áll a fájdalom.
Szenvedni könnyű préda vagyunk,
mert mindig hagyunk
helyet a kínnak,
még a dalaink is sírnak,
mint az örökké jeges bércek
felett jajongó szelek,
és a fényes napsugarak
hiába simogatják,
táncolják őket körbe,
Jajuk és fájdalmuk nem törik meg,
ők sírnak és fájnak,
mindörökre.