valami szonettszerűség
Már kevés a sok színes levél
Feledtetni a halálos csendet
Mikor a Nap köszönti a reggelt
S madarak helyett a szél zenél
Csontjaim mélyén riaszt a tél
Hajnalnyirkos ködök menetelnek
Derengő homályos gyászba lepve
Fagy öli kedvem és kemény a jég
Az évek már ellenemre érvek
Sorsom vén fáján sárgul a levél
Holnap fehérre festi tán a dér
A múltba hullott nyárízű kedvet
Tavasz-íz szerelmet mi bennem élt
Halk búcsúdalt dúdol az őszi szél
