hallgatag víz partján
ülünk
kifigyeljük miként kékül
szellőzteti arcát...S átélhetjük
hogy oly kékké válunk mint az ég
s úgy rezdül a szívünk
mint a felhők moccanása
kékség
derengő fényözön
Kovács katáng Ferenc fordítása
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."