Tőled kaptam a hitet,
hisz apró gyertyaként lobogok -
bennem csendes a lélek,
hisz csak parányi csillagod vagyok -
A dermedt hallgatásba
kemény a táj, a jelek
értelme, ahol én születtem,
a szavak zuhanórepülésben
s a kötések, ezek maradnak -
Most zászlókat lengetek,
én innen indulok, átölel a hit,
velünk létezik ez az élet, ez a játék,
mert ennyit tettünk -
De te: adj nevet nekem,
lombot a fáknak,
az eleven éjszakának csillagot,
hogy zátonyok között temethess
karjaid közé
