Emlékezett a platánok kérgére,
a száraz gallyakra,
a fák illatára.
Minden évszakban a liget fáira,
még télen is a kályhák
hamujában.
Elhalnak a mondatok,
a dallamok, talán a szó,
ami megmarad.
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."