/részl./
Nekem nem szerető kell és nem vitára,
kirándulásra vagy kiállításra,
szombat estére vagy vasárnap délutánra
időtöltésre alkalmas barát.
Emberre van szükségem,az őrültségben is társra,
aki előtt vetkőzhetek akármilyen ruhára,
és felvehetem legdíszesebb meztelenségemet.
Aki még jobban szeret,
ha csúnya vagyok és elesett,
akire nem kell tekintettel lennem,
sem utcán,sem négyszemközt a csendben
körénk rakodó idő múlásában
megkövesedten,
aki bárhova eljönne velem
és bárhol megmaradna,
akinek párna helyett fejem alatt a karja,
akit én altatok,
aki felébreszt engem.
Vác,1970
